A görögteknős a leggyakoribb fogságban tartott szárazföldi teknős Magyarországon. Nem is csoda, hiszen a hozzánk közeli országokban, Bulgáriában, Romániában, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban szabadon élnek. A bozótos, sziklás dombvidékeket,ligetes erdőket szeretik. Közepes méretű állat, a nőstény 18-25 centiméter, a hím 14-18 páncélhosszúságúra nő, szélessége 12-14 centiméter, súlyuk pedig 1-1,5kg-t érhet el. Amennyiben szívvel-lélekkel gondozzuk, tápláljuk állatainkat, úgy könnyen elélhetnek akár 25-30 évig is. Azonban volt rá példa, gogy egy "aggastyán" teknős 115 évig élt. A hím és a nőstény görög teknőst kicsit nehéz megkülönböztetni. A hímnek hosszabb a farka és A nőstény nem csak nagyobb, de laposabb is, hasa egyenes, esetleg kissé domború, míg a hím hasa kifejezetten homorú.
Két csoportra lehet osztani a görög teknősöket. Az egyik az alapfaj (Testudo hermanni hermanni) és a Testudo hermanni boettgeri-re.

A boettgeri alfajnak kerek sárga, barnás vagy fekete foltokkal tarkított hátpáncélja van. A combpajzsa kisebb, mint a mellpajzsa. Ez különbözteti meg a hermanni-tól, mert annak nagyobb a combpajzsa, mint a mellpajzsa. Az alábbi képen látható a különbség.

 

Beszerzése

A görögteknős a legkedveltebb szárazföldi hobbiállatként tartott teknős. Kereskedésekben gyakran előfordul, de tenyésztőhöz is fordulhatunk teknős-igényünkkel. Veszélyeztetett faj, az Európai Unió védelmi listájának (A) kategóriájába sorolják.

 

 

 

Az állat helyének kialakítása

Ha görög teknőst szeretnénk tartani, akkor mindenképpen 1-2 m2-es helyre van szükségünk. Itt is csak egy, maximum két teknőst helyezhetünk el. Mint minden teknősnél, a görög teknősnél is érvényes az, hogy minél nagyobb a hely, annál jobb.Két-három állatnak már legalább három négyzetméter nagyságú férőhelyre van szüksége. A terráriumot homokkal, földdel, kövekkel, fadarabokkal és bújóhelyekkel lehet és kell elrendezni. Ügyeljünk arra, hogy egyaránt legyen meleg és hűvös terület. A talajt kétnaponta meleg vízzel öntözzük meg. A terrárium talaja vastag (8-10 centiméter vastagságú) réteg kerti föld legyen, használhatunk darált kókuszháncsot is. Virágföldet - ha lehet - ne használjunk a benne lévő műtrágya miatt.
Elég jól tűri a hőmérsékletingadozást. Csak arra kell figyelnünk, hogy hasonlók legyenek a körülmények, mint a természetes élőhelyén. Télen és ősszel 18-25°C, nyáron a 20-35°C megfelelő. A hősugárzó alatt lehet akár 45°C is. Éjszaka egy kicsit vegyük le a fűtést. ősszel és télen 10-15°C, nyáron pedig a 15-22°C elegendő. Ha van rá lehetőségünk, akkor nyáron tegyük ki a szabadba. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, akkor UV-lámpát kell beszereznünk, hogy a teknősünknek megfelelő legyen a csont- és páncélképződése. A teknősünket hetente kétszer, 70 cm-es távolságból kell "UV-lámpáznunk". Ilyenkor ne használjunk infralámpát is. Ne tartsuk a teknősünket az erkélyen!

 

Szárazföldi teknősök szabadtéri tartása

 

 

 

Etetés, itatás

 

A görög teknősökszinte kizárólag növényi táplálékot fogyasztanak. Ez százalékos eloszlásban így néz ki: 80% rostban gazdag növényi tápanyag, 15% zöldség, 5% gyümölcs. Ezt a teknőstartók gyakran hibásan értelmezik és állataik számára heti egy gyümölcsnapot iktatnak be. Helyesebb, ha az állatok minden nap a fenti százalékos eloszlásban kapják a zöld növényeket, a zöldségeket és a gyümölcsöket is. A megfelelően összeállított keverékből a teknős igényeinek megfelelően fog válogatni. A teknősök igénylik a táplálékkal bevitt vizet, amit vegetációs víznek nevezünk. A rostban gazdag, zöld növények, amelyekben esetleg még a lignifikáció is előrehaladottabb, jelentősen csökken a vegetációs víz mennyisége. Ez a vakbélemésztésben okozhat zavarokat. Ezt az ivóvíz nem pótolja. Ha csak rostban gazdag leveleket kap, és nem jut elegendő zöldséghez vagy gyümölcshöz végbélopstipatio alakulhat ki. A kizárólagos gyümöcsevés az állatokra nézve szintén káros ugyanis a magas vegetációs víztartalma hasmenést, cukortartalma pedig a máj elzsírosodását okozhatja.

Etethető növények: A teknősök etetésére vadon termő, nem vegyszerezett növények, termesztett zöldségek és gyümölcsök használhatók fel. A vadon termő növények közül a pitypang az egyik leggyakrabban alkalmazott teknőstakarmány. A pitypang tavasszal és nyáron is gyűjthető. A teknősök a leveleit és a virágát egyaránt elfogyasztják. A pitypang kalcium foszfor aránya kedvező. Szinte egész évben gyűjthető tyúkhúr. Nyári időszakban az útifűfajok is megtalálhatók és gyűjthetők. A termesztett zöldségek széles választéka áll rendelkezésünkre. A teknősöknek adható saláta, paradicsom, cukkíni, sárgarépa. A gyümökcsök között az alma, körte, sárgabarack, őszibarack a javasolt.
Vitamin és Ásványianyag kiegészítés: A szárazföldi teknősök igen sok kalciumot igényelnek a táplálékukban. A megfelelő mennyiség elengedhetetlen a páncél egészséges fejlődéséhez. A kalciumhiány a páncél elpuhulásához és deformációjához vezethet. A természetes élőhelyen a növényekben akár 4-5:1 is lehet a kalcium-foszfor arány. A fogságban tarott állatoknál figyenli kell a megfelelo kalciumkiegészítésre. Ez megoldható boltban vásárolt kalciumporral, nagyon jó megoldás még a fottjás héját porrá törni mozsárban és ezzel szórni meg a táplálékot. A fölre érdemes szórni összetört szépiát, vagy mészgritet, amiből az állat kedvére eszegethet, ha szüksége van rá. A kalcium beépítéshez kükség van D3 vitaminra. A szabad téren tartott állat ezt a napból nyeri ki. Ha teknősünket terráriumban tartjuk szükség van egy napfényspektrumú fénycsőre. Ha nem kap elegendő mennyiségű D3 vitamint az kalcium-anyagforgalmi betegségekhez vezethet.
Nagyon fontos a terráriumban tartott állatoknál a vitamin kiegészítés is. Többféle vitaminkészítmény van a piacon. A legtöbben azonban a (többek között: Sátorhelyi Tamás – az egyik legnagyobb hülloszaktekintély) a Korvimin ZVT + Reptile elnevezésu vitaminkészítményt ajánlják, valamint jól bevállt kiegészítő még a JBL TerraVit nevű készítmény, mely tartalmaz minden szűkséges vitamint és ásványi anyagot is. A vitaminkiegészítéssel azonban vigyázni kell, mert könnyen túl lehet adagolni, főleg az A vitamint, ami komoly problémákat okozhat. Éppen ezért a vitamin kiegészítés hetente 3 alkalommal javaslom. Finoman meg kell hinteni vele a táplálékot.

Az etetés gyakorlata: A teknősöket naponta friss táplálékkal kell megkínálni. A frissen gyűjtött zöld nönények leveleit a kisebb teknősök részére fel kell aprítani. A zöldségeket meg kell mosni, majd az uborkát és a tökféléket fel kell szeletelni. A gyümölcsöket szintén el kell mosni és a fent említett arányban elekverjük, majd megszórjuk magas kalciumtartalmú kiegészítővel. A keveréket a reggeli órákban kell a teknosök elé tenni. Fontos, hogy minig legyen friss víz állataink előtt, mert rendszeresen isznak. Mivel az állott vizet nem szeretik érdemes minden nap az etetéssel egy időben a vizét is kicserélni.

 

 

Gondozás

Napoztassuk teknősünket. A terrárium megvilágításának fontos szerepe van az állat életében, ettől függ aktivitása, étvágya, még szaporodási kedve is. A világítást különböző fényforrások kombinációjával oldjuk meg: a fénycső és napfényspektromú lámpa alapvilágításnak alkalmas. Mindezt egészítsük ki melegítő spotlámpával. Speciális, hüllők számára gyártott fényforrást is beszerezhetünk a díszállat-kereskedésekben.
Szüksége van vizestálra is, de azt is meghálálja, ha a terrárium egyik sarkában a talajt enyhén nedvesen tartjuk. 8-10 évesen válik ivaréterré. Az egészségesen tartott görögteknős ősszel sem lassul le, étvágya nem csökken, nem is akar igazán telelni. Teleltetésre csak akkor van szükség, ha szaporítani szeretnénk.